A kiadott csomag tartalmazza az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási kvótáinak kereskedelméről szóló irányelv módosított változatát (2003/87/ES Irányelv), a megújuló energiaforrások felhasználásáról szóló irányelv tervezetét, valamint a széndioxid megkötéséről és földfelszín alatti tárolásáról szóló irányelv tervezetét (CCS technológia).
"Lényeges, hogy egyértelmű hosszú távú szabályokat határozzunk meg a széndioxid vonatkozásában, hogy az energetikai társaságok számára biztos keretet adjunk a szükséges új erőművek építéséhez kapcsolódó több milliárdos befektetésekhez. Ez az irányelv-tervezet célja. Álláspontunk szerint az a legfontosabb, hogy megerősítsük az EU-ban a széndioxid kibocsátás jelentős csökkentése iránti elkötelezettségünket, valamint azt, hogy ennek érdekében többek között az aukciók rendszerét fogjuk felhasználni. Ezek gyakorisága és további adminisztratív tényezői nem egyértelműek; azonban külön bizottsági jogszabályban kell kezelni  Ezt a jogszabályt minél előbb el kellene fogadni, annak érdekében, hogy a piaci szereplők megismerjék az ETS rendszer jövőbeni működésével kapcsolatos minden szabályt. Fel kell ismernünk azt, hogy az aukciók részletes szabályai, beleértve az összes kibocsátott kvóta volument és azoknak az aukción betöltött arányát, valamint a harmadik és a következő üzleti időszakra allokált részét, jelentős mértékben befolyásolják az energiaárak alakulását is. Egyszerűen: minél szigorúbb lesz a rendszer, a társaságoknak annál költségesebb intézkedéseket kell bevezetni a kvóta-megtakarítások érdekében, és az áram termelési költségei is emelkedni fognak" nyilatkozta Alan Svoboda, a CEZ üzleti igazgatója.
Az összes kvóta mennyiséget EU szinten kell megállapítani a javaslatnak megfelelően, és az alap kiosztási elv az aukció lesz. A harmadik üzleti időszak nyolc évig fog tartani; várhatóan 2013.-ban a kvóták legalább 2/3-a fog megoszlani az aukció során és az üvegházhatást okozó gázok összes kibocsátása egyenes arányban fog esni az összes csökkenéssel, melynek 2020.-ra a 2005. évi kibocsátásokhoz képest meg kellene haladnia a 20 százalékot.  Ezen kívül módosítani kell a Kyotói mechanizmus, valamint a 2012.-után a Kyotói egyezmény helyébe lépő nemzetközi szerződés keretein belül megvalósított projektekből nyert kreditek felhasználásával kapcsolatos jogszabályokat is. A tervezet tartalmaz egy rendelkezést, mely szerint az aukció bevételeinek egy részét a kibocsátások csökkentésére irányuló intézkedésekre kell felhasználni (beleértve a CCS-hez hasonló modern széntechnológiák fejlesztésére irányuló felhasználást – lásd az alábbiakban – ez a fejlesztés a CEZ által erre a területre kialakított akcióterv részét képezi).
Az Európai Unió új célja kapcsán, ahol a megújuló energiaforrásoknak a végső energiafogyasztásban 2020.-ig 20 százalékos arányt kell betöltenie, a döntő pillanat az lesz, amikor meghatározzák az egyes államokra, pl. a Cseh Köztársaságra eső részt. Ha a Cseh Köztársaság áramfogyasztásában a megújuló áramforrások jelenlegi arányát tekintjük, biztos, hogy a megújuló forrásokból előállított árammennyiség jelentős és rendkívül költséges növelésére lesz szükség az egyes országok bruttó nemzeti termékének értékét tekintetbe véve.  
„A Cseh Köztársaság kötelezettségvállalása kulcsfontosságú lesz a cseh áramtermelés és az egyéni termelők, köztük a CEZ szempontjából. A CEZ Akciótervében mi már egy évvel ezelőtt elköteleztük magunkat az iránt, hogy nagy arányban befektetünk a megújuló energiaforrásokba. Ezekre a befektetésekre 30 milliárd cseh koronát különítettünk el. Az irányelv-tervezetben különösen üdvözöljük, hogy lehetőséget ad a vállalt kötelezettségek egy részének az egyes országok, illetve bizonyos feltételekkel az egyes létesítmények közötti átruházására; azonban a javasolt intézkedések nagyon messze vannak egy zöld árammal működő egységes Európai piac létrehozásától, ami megítélésem szerint a legjobban és leghatékonyabb módon tükrözné az EU elkötelezettségének a mértékét, valamint a megújuló forrásokból származó termelés elismert költségeit" tett hozzá Alan Svoboda.
A megújuló energiaforrások felhasználásáról szóló irányelv tervezetnek (OZE Irányelv) az OZE-nak az áramtermelésben betöltött jelenlegi arányáról szóló hatályos 2001/77/EC Irányelvet kellene felváltania (a nemzeti jogszabályokban ezt a megújuló forrásokból előállított energia támogatásáról szóló 180/2005 Törvény transzponálja) valamint a bio-üzemanyag használatának támogatásáról szóló 2003/30/EC Irányelvet. A tervezet ezen kívül feltételezi az Eredet igazolás (GoO) használatának a bővülését (jelenleg ez csak az áramtermelésre vonatkozik), a hő/hűtés előállítását, és lehetővé teszi a kötelezettségvállalások egy részének a GoO –általi lefedését; ezeknek az igazolásoknak az átruházását elsősorban a tagállamok között mérlegelik.  
A CEZ Energetikai Társaság ezen kívül aktívan részt kíván venni a tervezett bemutató egységekben és a széndioxid technológiák megkötését és a geológiai struktúrában megvalósított állandó tárolását szolgáló technológiák bemutatásában, amelyet a környezetvédelmi csomag harmadik irányelve - a széndioxid megkötéséről és földalatti tárolásáról (CCS – szénmegkötés és tárolás technológia) szóló irányelv taglalt. A tervezet meghatározza a tárolás biztonságára vonatkozó jogi kereteket – bevezeti a kvóták kérdését a geológiai felmérésben és a tároláshoz szükséges engedélyek áttekintésében; időtartama korlátozott és a Bizottság átdolgozhatja.
„A CCS technológiák kialakításának a kezdetén tartunk; eddig még nem használták nagyüzemi területen; azonban a ledvicei új erőmű építési terveiben helyet hagyunk egy esetlegesen a jövőben építendő széndioxid elkülönítő egység részére" tette hozzá Alan Svoboda.
A CEZ Csoport a GeoKapacitás projektben való részvételével is részt vesz a CCS technológiák kifejlesztésében. Ennek a programnak az a célja, hogy 2008. végére megerősítse a széndioxid tárolásának lehetséges földalatti kapacitásait, különösen a Közép- és Kelet-Európában, beleértve a megfelelő helyszínek felkutatását. A vállalat társadalmi felelősségvállalási programjában ezt az átfogó tanulmányt először fogják elkészíteni. 
A széndioxid elkülönítése és az azt követő tárolási rendszere (CCS - Carbon Capture and Storage) a világban mérlegelés alatt álló, a kibocsátott széndioxid mennyiség csökkentésére irányuló variációk egyike. Ez egy új eljárás, amelyet a világ több részén még csak próbaként alkalmaztak (pl. a CASTOR nemzetközi projekt keretében épített dániai teszt szétválasztási létesítményben). A CCS rendszer három lépésből áll – az első a széndioxid kinyerése (jelenleg a legfejlettebb szakaszban a kinyerés technológiája tart, amely a szén égését követően „az égést követő kinyerés", azonban létezik egy olyan variáció is, ahol a szétválasztás az égést megelőzően megy végbe „égést megelőző kinyerés"), a második a vezetéken történő szállítás, s a végén a megfelelő helyen történő tárolás (a  tároláshoz leggyakrabban mély, nem használt víztartó rétegeket vagy üres olaj- vagy gázmezőket vesznek figyelembe).